Dottore

 A minap Facebook böngészés közepette arra lettem figyelmes, hogy a kamaszkori legjobb barátnőm is doktor lett. Nem vagyunk már abban a közvetlen viszonyban, hogy tudjam, pontosan miként, de mivel utolsó tudomásom szerint a jogra járt valamilyen minőségben, akkor ő ugyan másfajta, de nem feltétlenül könnyebben megszerezhető doktori címre tett szert.

Sok jelentősége persze nincs számomra, de valahol az ember mégis elégtételt érez az összes sznob és a saját korát nem értő tanárával szemben, akik gondolom úgy gondolták, hogy csak azért, mert másképp öltöztünk, más zenét hallattunk és más világképet testesítettünk meg, egyben azonnal elveszett ifjúsággá degradálódtunk, akikre egy csomag párizsit nem lehetett bízni. Senki nem próbált értelmesen hozzánk állni és kezelni az akkori helyzetünket, hanem ott tettek keresztbe, ahol lehetett, köztük meglépve azt is, hogy a szüleimet behívták elbeszélgetni, vagy egy másik barátnőm anyjának azt javasolták, tiltsa el Őt tőlem, mert zűrös vagyok. 

A pedagógia csődje. És az ember magával visz abból valamit, hogy róla lemondtak. Biztos, hogy vannak itt olyan generációs ellentétek, amik miatt nehéz, mégis azt gondolom, pedagógusként (ami én nem vagyok) az a nulla, amikor külsőségek alapján ítélnek, nem pedig a készségek alapján. Ha 2001-ben én voltam a top 5 tanuló egyike átlag alapján, anyám kötött pulcsijában, akkor 2005-ben festett hajjal és zenekaros pólóban is ott volt bennem erre a lehetőség, és a tanáraim hibája volt, ha ez már nem jött ki többet.

Összességében büszke vagyok a barátnömre, és elégtételt érzek miatta. És ugyan nem vagyok az oktatás olyan szintjén jelen, hogy ebből bármit lehetőségem legyen helyrehozni, de a saját hallatóimnak is azt szoktam mondani, hogy ha valaki rájuk szól a megjelenésük miatt, vagy emiatt hátrányos megkülönböztetésben részesülnek a saját megítélésük szerint, sose habozzanak ezt a megfelelő helyeken szóvá tenni. Vannak határok, van jó ízlés, de mindaddig, amíg nincsenek egyértelműen lefektetett szabályok, senkinek nincs joga valaki mást a világképe, zenei és öltözködési ízlése és stílusa miatt hátrányosan megkülönböztetni.